A könyvtári szolgáltatás bár, tárgyi adómentes, de e tekintetben az adóalany - opciós jogon - adófizetési kötelezettséget választhat. Ez esetben a könyvtári szolgáltatásból adódó bevételei után kedvezményes mértékű adó fizetésére köteles, de a szóban forgó tevékenységével kapcsolatos beszerzéseit terhelő adó levonására is jogosult. Lényeges, hogy ebben az esetben a törvény a tevékenységet tekinti - az adóalany választásától függően - adókötelesnek, nem pedig a szervezetet. Így az adózást nemcsak a könyvtárak választhatják, hanem például a művelődési házak és az iskolák is. Választásuk természetesen csak könyvtári tevékenységükre vonatkozhat. E választások kötik az adóalanyt, ha ugyanis élt választási jogával, akkor attól a választást követő második adóév végéig nem térhet el.

Közös beruházás Áfa-ja

A polgári jog lehetőséget ad a jogalanyoknak a jogok, kötelezettségek, valamint az egész szerződéses pozíció átruházására, az adójogban azonban ilyen lehetőség nincs. Az adóalanyisággal járó jogokat és kötelezettségeket csak az adóalany gyakorolhatja, az adójogviszony alanyisága nem ruházható át. (Természetesen egyes eljárási cselekmények esetében nincs akadálya ügyleti képviseletnek, de ezzel az adóalanyisággal járó jogok nem szállnak át, továbbra is az adóalany lesz a jogviszony alanya.) A gesztorságra vonatkozó megállapodás önmagában nem feltétlenül teremti meg annak a lehetőségét, hogy a gesztor önkormányzat a társönkormányzatok képviseletében eljárva a teljes beruházás Áfa-ját visszaigényelje. Ez csak az 1992. évi LXXIV tv. 4.§ (2) foglalt feltételek teljesülése esetén lehetséges.

Jövedelemadó 1 %-a

Van-e olyan szervezet a településen, mely részére magánszemélyek jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhatják? Milyen szervezetek jöhetnek szóba, és milyen feltételeknek kell megfelelniük?

- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) - alapítvány, feltéve mindkét esetben, hogy azokat a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint az említett rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységgel ténylegesen foglalkozik,

- közalapítvány, feltéve, ha alapító okirata szerint közhasznú tevékenységgel foglalkozik (itt nincs időbeli feltétel). Közhasznú tevékenység: betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, tudományos, kutatási tevékenység, a gyermekek, a fiatalok, az idős korúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek segítése, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, a határon túli magyarság támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, természetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, közlekedésbiztonság, állampolgári jogok, közrend, közbiztonság védelme, valamint gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, illetve a fogyatékosok sporttevékenységével való foglalkozás.

Önkormányzati képviselők természetbeni juttatása

Ha az önkormányzati képviselő az utazási bérlet helyett pénzt kap, majd a vásárolt bérletet - annak lejáratát követően - átadja a kifizetőnek (azaz a cél szerinti felhasználásról utólag elszámol), akkor az említett pénzösszeg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SzJA tv.) 7. § g) pontja alapján tekinthető adómentesnek.

A természetbeni juttatás pénzbeli megváltása nem minősül költségtérítésnek, ezért az igazolás nélküli elszámolás szabályai sem érvényesíthetők ebben a körben. Ez azonban nem eredményezhet valós hátrányt, mivel a SzJA tv. 7. § g) pontja alkalmazásával ténylegesen a bérletre fordított pénzbeli juttatás után nem kell adózni.

Művelődési intézményi szolgáltatás

Adómentes művelődési intézményi szolgáltatások

(SzJA tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja)

1998/30. APEH iránymutatás

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.6. pontja szerint "művelődési intézményi szolgáltatást" nyújtó művelődési intézmények körébe a következők tartoznak:

Állami és önkormányzati költségvetési fenntartású

- közművelődési intézmények és közkönyvtárak,

- előadóművészeti intézmények (Magyar Állami Operaház, színházak, hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek).

Ezen intézmények szolgáltatása minősülhet adómentes természetbeni juttatásnak.

Az előzőek a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXI. törvény és a művelődési és közoktatási miniszter feladatáról, hatásköréről és hatósági jogköréről szóló 47/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint a PM és az MKM szintű szakmai egyeztetésen alapulnak.

Az Adó és Ellenőrzési Értesítőben megjelent, 201/1997. számú ismertetőben foglalt szolgáltatások is csak az előbbi művelődési intézmények szervezésében lehetnek adómentesek. (PM Jövedelemadók Főosztálya 5436/1/97. - APEH Adónemek Főosztálya 92800001932/98.; AEÉ 1998/4.)

A kifizető által juttatott színházjegy, színházbérlet adómentes természetbeni juttatásnak minősül.[Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 pont] 1997/201. APEH iránymutatás

A kifizető által a magánszemély részére vásárolt színházjegy vagy színházbérlet a SzJA tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja szerint - mint művelődési intézményi szolgáltatás - adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az adómentesség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kifizető költségvetési intézmény vagy más cég, esetleg társaság.
(PM Jövedelemadók Főosztálya 5436/1997. - APEH Adónemek Főosztálya 9270198305/1997.; AEÉ 1997/9.)

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

[SzJA tv. 1. számú melléklet 1. 3. és 8. 6. pontjai, Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezete]

1999/4. APEH iránymutatás

1. A SzJA tv. 1. számú melléklet 1.3. pontja alapján adómentes a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől kapott temetési segély. Az Adó és Ellenőrzési Értesítőben 1996/149. és az 1997/68. számon megjelent szakmai iránymutatások megfogalmazzák, hogy a hatályos törvény a folyósítási oldalról nem állít fel korlátot. Ennek alapján a temetési segélyt akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére, akár a munkavállaló kapja azt munkáltatójától házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén, adómentes juttatásnak minősül. A törvény tehát csak a jogosultak körét (házastárs, egyeneságbeli rokon) szűkíti le.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

2. A szövetkezet által - a megváltozott munkaképességű dolgozóik részére - biztosított gyógytorna és fizikoterápiás kezelés a SzJA tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján, mint foglalkozás-egészségügyi ellátás, adómentes természetbeni ellátásnak minősül, amely után sem SZJA, sem TB járulékfizetési-kötelezettség nem keletkezik.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 44. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy azoknál a feladatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - többek között - szervezési intézkedések alkalmazásával kell megvalósítani. Az 54. § (1)-(2) bekezdése szabályozza, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egy egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani - amelynek megfelel például a beadványban szereplő, kizárólag a megváltozott munkaképességű dolgozók által igénybe vehető gyógytorna és kezelés. Mindezek mellett a munkáltató köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és ezen értékelés eredménye alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.
Tehát a szövetkezet által a megváltozott munkaképességű dolgozóknak a további egészségromlásuk megelőzése érdekében nyújtott gyógytorna és fizikoterápiás kezelés megfelel a munkavédelemről szóló törvényben foglaltaknak, így az foglalkozás-egészségügyi ellátásnak minősíthető.

(Ezt támasztja alá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény is, amely 55. §-ának h) pontja rendelkezik arról, hogy a foglalkozás-egészségügy feladata - többek között - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának kezdeményezése, illetőleg az abban való részvétel.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) fejezetének bevezető rendelkezése alapján - mivel az említett gyógytorna és fizikoterápiás kezelés (adómentes) természetbeni juttatásnak minősül - a vállalkozás érdekében felmerült költségnek számít, összegével nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni.

(PM Jövedelemadók Főosztály 8858/1998. - APEH Adónemek Főosztálya 9280136388.; AEÉ. 1999/2.)

Temetési segély adómentessége
(SzJA tv. 1. számú melléklet 1.3. pont)
1997/68. APEH iránymutatás

A munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől kapott temetési segély az SzJA tv. 1. számú melléklet 1.3. pontja alapján adómentes.

A hatályos törvény a folyósítási oldalról nem állít fel korlátot. Ennek alapján a segélyt nyújthatja az elhunyt munkáltatója, az elhunyt házastársának a munkáltatója, sőt az elhunyt egyeneságbeli rokonának a munkáltatója is.

A temetési segélyt adómentesen folyósíthatja továbbá bármely érdekvédelmi szervezet is.

A törvény csupán a jogosultak körét szűkíti le az elhunyt házastársára, vagy az elhunyt egyeneságbeli rokonára. Ennek alapján pl. az elhunyt élettársa sem lehet adómentesen jogosult a segélyre.

(APEH Adónemek Főosztálya - Anf-207/1997.; AEÉ 1997/5.)

A sportrendezvény és a kifizető által működtetett sportintézmény fogalma
1994/263. APEH iránymutatás

A SzJA törvény 7. § (1) bekezdésének 4.f) pontja alkalmazásában a sportrendezvény fogalmát tágan lehet értelmezni, így beletartozik a dolgozónak ingyenesen biztosított szabadidősport is.

A kifizető által működtetettnek minősül az az eset is, ha a kifizető bérli a sportintézményt vagy annak egy részét, illetve szabadjegyet biztosít a magánszemélyeknek. Az adómentesség feltétele lényegében az, hogy a kifizető a sportintézmény költségvetéséhez valamilyen formában hozzájáruljon.

(PM 62.417/1994. Jövedelemadók Főosztálya - APEH 9240206690/1994. Adónemek Főosztálya, AEÉ. 1994/9.)

Gyógyfürdőbe vásárolt bérlet adókötelezettsége
(SzJA tv. 1. számú melléklet 8.2. pontjához)
1999/94. APEH iránymutatás

A gyógyfürdőbe vásárolt éves bérlet adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, miután az nem felel meg sem az SzJA törvény 1. számú melléklet 8.2., sem a 8.6. pontjában foglaltaknak. A gyógyfürdő ugyanis nem sportintézmény, és gyógyüdülésről sem beszélhetünk. Ez az álláspont nincs ellentmondásban az AEÉ 1994. évi 9. szám 263. pontjában foglaltakkal, mivel ebben következetesen sportintézményről van szó, amibe formailag legfeljebb az uszoda férhet bele.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 2734/1/99. - APEH Adónemek Főosztálya 1222495984/99., AEÉ 1999/9.)

Gyógyüdülő-beutalójegy
1995. évi CXVII. tv. 1.sz. melléklet szerint azonban adómentes természetbeni juttatásnak tekintendő.

8.2. Az egészségügyi hatóság által gyógyüdülőnek minősített belföldi üdülőben ... a nem a társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezményesen nyújtott gyógyüdülő-beutalójegy értékéből az orvosi ellátási költség értéke;

Hatályos helyi adó rendelet