Etyek Község
Önkormányzatának
19/1992. (XII.22.) Ö.r.
számú
rendelete
A helyi adókról
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Etyek Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1992.
évi LXXVI. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.
2. §
(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a községi Önkormányzat illetékességi területére - ide értve a belterületi, a külterületi és a zártkerti részeket.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi
a./ magánszemélyre,
b./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésére,
c./ jogi személyekre,
d./ jogi személlyel nem rendelkező gazdasági társaságra, akik /amelyek az (1) pontban meghatározott területen építmény, telek tulajdonosai, illetőleg vagyonértékű jog jogosultjai.
(3) Adómentes a (2) bekezdés b, c, d, pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adó kötelezettsége - költségvetési szerv esetén a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége - nem keletkezett.
E feltétel meglétéről
az adóalany, írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
3. §
Etyek Község Önkormányzatának képviselőtestülete, ezen
rendeletével az alábbi helyi adók kivetését alkalmazza:
a./ vagyoni típusú
adók: - építményadó
– telekadó
b./
helyi iparűzési adó
Vagyoni típusú adók
1./ Építményadó
4. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő
építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban
együtt: építmény). (16/1997)
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet.
Ennek - az építményhez természetben kapcsolódó - területnek a nagysága a község belterületén lévő ingatlanoknál l500 négyzetméter.
(3) Hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
(4) Hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
(5) Adóköteles a község közigazgatási területéhez tartozó zártkertben lévő minden olyan építmény, amely mezőgazdasági tevékenység céljára épült, de pihenésre, idényjellegű tartózkodásra szolgáló helyiséget is magában foglal.
5. §
Az adó alanyai
(1) Az adó alanya a 3. § alapján az, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyonértékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
6. §
Az adómentesség
Mentes az adó alól:
a./ hatályon kívül helyezte
a 16/1997. (XI.27.) rendelet
b./ hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
c./ szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek.
d./ műemléképítmény
e./ költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény
f./ hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
g./ az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók, épületek
h./ azon épületek, amelyekre az építésű lakásokra vonatkozó határozattal megállapított mentesség érvényben van, annak lejártáig
i./ hatályon kívül helyezte
a 16/1997. (XI.27.) rendelet
j./ a zártkerti területen
valamennyi jellegzetes építésű présház
k./ közterületről nyíló pince, melyben idényjellegű tartózkodásra alkalmas helyiség nincs
l./ hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
A mentesség kiterjed a lakóépület valamennyi helyiségére, kivéve a 9. § (1), (2) bekezdésében foglalt helyiségeket.
A mentesség időtartama a használatbavételi (fennmaradási engedély) kiadását követő év január l. napjával kezdődik.
Az építményadó mentesség
adóbevallás alapján engedélyezhető, az engedélyezésről az
önkormányzati adóhatóság a tulajdonost értesíti.
Az adóbevallást a használatbavételi engedély kiadását követő 15 napon belül írásban, a megfelelő nyomtatványon kell megtenni.
E mentesség vonatkozik
azokra az épületekre is, melyekre 1992. évben adtak ki használatbavételi,
végleges fennmaradási engedélyt.
7. §
Az adókötelezettség keletkezése és
megszűnése
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(3) Az építmény használatának - átmeneti vagy tartós idejű - szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
(4) Tulajdonos változás esetén az év első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az adófizetésre kötelezett.
8. §
Az adó alapja és
mértéke
(1) Az adó alapja az
építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (16/1997)
(2) Az adó mértékét a
módosított 1. sz. melléklet tartalmazza. (17/1999)
9. §
Adókedvezmények
(1) Adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, aki 1991. január l. napját követően vállalkozás céljára új - építményadó alá eső - épületet hoz létre, meglévő építményt, helyiséget ilyen célra átalakít, átminősíttet.
Nem részesíthető adókedvezményben a szeszesital forgalmazására használt helyiség.
(2) Az adókedvezmény időtartama: 2 év
A kedvezmény a használatba vételt követő év l. napján keletkezik.
III. Fejezet
A telekadó
10. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen földrészlet, továbbá az a belterületi, az épülethez tartozó földrészlet 1500 m2 feletti része.
11. §
Az adó alanya
(1) Az adó alanya e rendelet 2. § (2) bekezdésében felsoroltak közül az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.
Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az 5. §-ban foglaltak az irányadók.
12. §
Adómentesség
Mentes a telekadó alól:
(1) az építési tilalom alatt
álló telek a tilalom ideje alatt
(2)·a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany, az e célra használt telek után
(3) a teleknek a 4. § (2)
bekezdésében meghatározott része
(4) a 6. § c, d, e, pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, mely az 1500 m2-t meghaladja
(5) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület
(6) az erdő művelési ágban nyilvántartott terület.
(7) Az épülethez tartozó földrészlet 1500 négyzetméter feletti része,
mely magánszemély tulajdonában van.(16/1997)
13. §
Az adókötelezettség keletkezése,
megszűnése
(1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség a belterületi földrészlet beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján szűnik meg.
(3) Építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség.
(4) Tulajdonos változás esetén az év első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az adófizetésre kötelezett.
14. §
Az adó alapja és
mértéke
(1) Az adó alapja
a telek négyzetméterben számított területe.(16/1997)
(2)
Az adó mértékét a módosított 2. sz. melléklet tartalmazza. (17/1999)
15. § Hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet 6.
§-a
IV. Fejezet
Helyi iparűzési
adó
16. §
Adókötelezettség, az
adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy
ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban:
iparűzési tevékenység)
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet
végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel
rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben
székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(4) Ideiglenes jellegű
az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az
ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a./ piaci és vásározó
kiskereskedelmet folytat
b./ építőipari,
valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási
munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési lebonyolító,
szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti
erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy
megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1
hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot
meghaladja, akkor a tevékenység helye telephelynek minősül.
(16/1997)
17. §
Az adókötelezettség keletkezése és
megszűnése
(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
18. §
Az adó alapja
(1) Az állandó jelleggel végzett
iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg
végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési
értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az
anyagköltséggel. (17/1999)
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez
állandó jellegű iparűzési tevékenységet akkor az adó alapját – a
tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a
mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(16/1997)
19. §
Az adó
mértéke
(1) Állandó jelleggel végzett
iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke
a./ az adóalap
1,8 %-a a termék előállítását, szolgáltatást végző vállalkozások
esetén
b./ az adóalap
1,9 %-a a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások esetén
c./ az adóalap
2,00 %-a pénzintézeti, biztosítási, banki tevékenység esetén. (17/1999)
(2) A
székhely, illetőleg a telephely szerinti Önkormányzathoz az adóévre
fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a
(3) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű
tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (16/1997)
(3) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti Önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. (16/1997)
20. § hatályon kívül helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
V. Fejezet
Az adóelőleg és az adó
megfizetése
21. §
(1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg
összege
a./ az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző év adójának megfelelő összeg
b./ az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege
c./ a tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha jogszabályi változás
miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét
ennek figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül, illetőleg az önkormányzat, adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 30 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést köteles tenni az adóhatósághoz.
(5) Az adóhatóság a
fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható
adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg.
22. §
(l)·Az építmény és telekadót
az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetnie:
az adóév március 15-ig illetve
szeptember
15-ig.
VI. Fejezet
Az adó mérséklése,
elengedése, fizetési halasztás,
részletfizetés engedélyezés
23. §
(1) Az önkormányzati adóhatóság (jegyző) az adóalany kérelme alapján méltányosságból az adótartozást, adópótlékot elengedheti, vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) Az önkormányzati adóhatóság (jegyző) annak az adózónak, akinek az adó megfizetése - neki fel nem róható okból - nehézségekbe ütközik, kérelmére fizetéshalasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet.
VII. Fejezet
Törvényi mentességek
24. §
(1) Ha a magánszemély Etyek község közigazgatási területén kommunális
beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor
a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének
évében, illetőleg a befizetés támogatásokkal csökkentett összege a
befizetés évében levonható a rendelet alapján megállapított helyi adóból.
(2) Ha a helyi adó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint
levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben
esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.
Hatályon kívül helyezte a 21/1995. rendelet, de az adóalany
adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is
érvényesítheti, ha
a./
az adólevonási joga 1996. január 1. napja előtt nyílt meg,
b./
az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett
beruházást 1996. évben fejezi be,
c./
az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján
befizetést teljesít.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
(1)·Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló LXXVI. törvény valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E rendelet 1993. január l. napjával lép hatályba.
(3) E rendelet hatályba
lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1991. (X.14.) Ö.r. számú
rendelete.
IX. Fejezet
Értelmező
rendelkezések
26. §
E rendelet alkalmazásában:
1./ építmény: olyan, ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás, (épület, műtárgy) amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre.
Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
2./ épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodásra, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített külön bejárattal ellátott része.
3./ hasznos
alapterület: a végleges felsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része,
ahol a belmagasság legalább 1,90 m a teljes alapterületbe a helyiségek
összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt
külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett
terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső
lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
4./ kiegészítő helyisége: az amely a lakástulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő és salaktároló, szárító, padlás, pince, szín).
5./ vagyonértékű jog: kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet.
6./ lakás, szükséglakás: amely a lakások elosztásáról, a lakásbérletről szóló 1/1971. (II.8.) Korm. Rendelet végrehajtására megjelent 1/1971. (II.8.) ÉVM rendelet 1. §-a, 2. §-ának (4) bekezdése, illetve 8. §-a alapján ilyennek minősül a rendeltetésszerű használathoz szükséges földrészlettel együtt.
7./ nettó árbevétel:
a./ a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, a b./-i./ pontokban foglalt eltérésekkel
b./ a pénzintézeteknél: a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege.
c./ a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkentéséből származó bevétel kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege.
d./ a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel.
e./ az értékpapírt forgalmazó társaságnál: az értékpapír forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével.
f./ az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozói tevékenységből származó a./ pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel.
g./ a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség, ügyvédi irodánál: az a./ pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege.
h./ a b./-g./
pontokban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány,
társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény stb.) könyvvezetési
kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó
az a./ pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel.
i./ a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a
tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános
forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy
bármilyen vagyoni érték, növelve árkiegészítéssel, és csökkentve a fogyasztási
adóval.
8./ Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a./ vállalkozói
igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
b./ az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c./ mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély
d./ az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély
e./ jogi személy
f./ egyéb szervezet
9./ közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, közüzemi ellátást végző szervezetek közül s villamos és gázenergia távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatorna-szolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is.
27. § hatályon kívül
helyezte a 16/1997. (XI.27.) rendelet
Etyek,
1992. december 21.
dr. Papp Ferenc sk Kálmán
Lajos sk polgármester jegyző
1. sz. melléklet
Építményadó mértéke
1./ Zárkerti jellegű külterületi ingatlan esetén, mely a községrendezési terv előírásainak megfelel és építési engedéllyel épült
400.-Ft/négyzetméter/év
2./ Zártkerti jellegű külterületi ingatlan esetén, mely a községrendezési tervtől eltér, építési engedély nélkül épült, valamint engedély nélkül használatba vett építménynél
900.-Ft/négyzetméter/év
3./ Lakóterületen lévő gépjárműtároló – függetlenül attól, hogy a lakóházzal egybeépült vagy külön szerkezeti egység
50.-Ft/négyzetméter/év
4./ Az 1-3. pontban nem szereplő egyéb építmények, helyiségek, irodák, üzletek, műhelyek, raktárak, műtermek esetén
500.-Ft/négyzetméter/év
kivéve a szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari üzleteket, italdepókat, melyek adótétele
650.-Ft/négyzetméter/év
5./ Azon adóalanyoknál, akiknek a tulajdonában az összes adóköteles terület 2000 négyzetmétert meghaladja, az adó mértéke – függetlenül a helyiségek rendeltetésétől
900.-Ft/négyzetméter/év
6./ Az építményadó évi mértéke 500.- Ft-nál kevesebb nem lehet.
2. sz. melléklet
Telekadó mértéke
1./ Az adó mértéke
magánszemélyek, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi
egyesülése esetén
15.-
Ft/négyzetméter/év
2./ Azon adóalanyoknál, akiknek a tulajdonában az összes belterületi földrészlet nagysága meghaladja a 3500 négyzetmétert, az adó mértéke
200.- Ft/négyzetméter/év
3./ A beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlan esetén a kötelezettség lejártát követő év január 1. napjától a beépítést követő év január 1. napjáig
200.- Ft/négyzetméter/év
A
18. § (2) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása
a./ a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell.
b./ a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevétel (pl.: termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie.
c./ a vállalkozási
tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell
egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével.
d./ az adóelőleg
számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó
számításánál.
e./ ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni
f./ a megosztásnál figyelmen
kívül kell hagyni a területileg elkülönült segédüzemeket, szolgáltató és
energiatermelő, javító, karbantartó üzemeket, saját erőműveket,
gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemeket,
raktárakat, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál.
Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni.