| NYITÓOLDAL | MAGUNKRÓL | SZOLGÁLTATÁSAINK | ADÓTIPPEK | NORMAMORZSÁK | ÚJDONSÁGOK |
|
Az itt található információk elavultak, kérem látógasson el új oldalunkra. |
Adószakértő Netpiac - online apróhirdetés Adóklub Adótanácsadó |
ADÓIGAZGATÁS Elõtársaság Előtársasági időszakra vonatkozó beszámolási kötelezettségről és adókötelezettségről A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) előírásai szerint az előtársaság nem egy önálló (az alakuló cégtől eltérő jellegű) jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza [Gt. 14. § (1) bek.]. Az előtársasági idoszak az alapító okirat ellenjegyzésének illetve közokiratba foglalásának napjától -a cégjegyzékbe való bejegyzés illetve -a bejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy -a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig, mint fordulónapig tart. Erre az időszakra az előtársaságot az Szvt 4/A §n(1)bek. szerint könyvvezetési, beszámolási kötelezettség terheli. A társasági időszak cégbejegyzést követő első beszámolási időszaka a cégbejegyzés napját követő napon kezdődik. (1999/124. APEH iránymutatás) [1997. évi CXLIV. tv. 14. § (1) bekezdés, 1991. évi XVIII. tv. 4/A. § (1) bekezdés, és 26. § (3) bekezdés] Ellenõrzés Pénzforgalmi ellenőrzés Az adóhatóság az Art. 51. § (2) bekezdés c) pontja alapján pénzforgalmi ellenőrzést végezhet. Ennek keretében az adóhatóság az adózó közreműködésével megvizsgálja a bevallott adó és költségvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetését és igénylését, aminek alapján megállapítja az esetleges túlfizetés, vagy tartozás összegét. A pénzforgalmi ellenőrzés megállapításait az adóhatóság jegyzőkönyvben rögzíti. Ha az abban foglaltakkal az adózó egyetért, azt elfogadja, akkor azt a jegyzőkönyv záradékában kell feltüntetni, amit az adózó aláírásával hitelesít. Ennek alapján mód van arra, hogy az adóhatóság a végrehajtási eljárást megindítsa. Ha az adóhatóság nyilvántartása szerinti bevallási és pénzforgalmi tételek megegyeznek az adózói nyilvántartás adataival, de -az adózó ennek ellenére nem ért egyet az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvben foglaltakkal, vagy -a jegyzőkönyvet nem írja alá, vagy -egyet nem értését fejezi ki, de konkrétan nem határozza meg, hogy a jegyzőkönyv mely megállapítását vitatja, akkor az újabb egyeztetés mellőzésével a végrehajtási eljárás megindítható. Ha az egyeztetésről felvett jegyzőkönyv meghatározott megállapítását nem fogadja el az adózó, akkor ezen nyilatkozatát rögzíteni kell a jegyzőkönyvön. Az adóhatóság ennek alapján a tényállást tisztázza, a folyószámla rendezés érdekében intézkedik, szükség esetén ismételt pénzforgalmi egyeztetést hajt végre, vagy adóellenőrzést folytat az adózónál. Az adózó által nem vitatott adótartozás tekintetében a végrehajtási eljárás ugyancsak megindítható. A járulék folyószámlák pénzforgalmi egyeztetése során is az elozőek szerint jár el az adóhatóság. (1999/59. APEH iránymutatás)[Art. 51. § (2) bekezdés c) pont] Méltányosság Az Art. 1. § (6) bekezdése alapján az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Ez olyan általános érvényű alapelv, amelyet az adóhatóságnak valamennyi eljárása során, azoknak minden szakaszában alkalmaznia kell, ahol ezt a törvény lehetővé teszi és a méltányosság gyakorlásának jogszabályi feltételei fennállnak. Az adóhatóság ilyen méltányossági jogkörben csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy magatartása, vagy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Mindazokban az esetekben, ahol a törvény az adózói magatartásra, a mulasztás jellegére, súlyára, keletkezésének egyéb körülményeire tekintettel biztosít az adóhatóságnak mérlegelési jogkört, a méltányosság gyakorlása annak a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységnek a kötelessége, amely az adókötelezettséget vagy szankciót megállapító határozatot hozta, illetve az önellenőrzési pótlék esetében az önellenőrzés hiányában hoznia kellett volna. Ide tartozik az Art. 67. § (3), 70. § (6), 73. § (1) bekezdésében, a 74. § (11), (15) és (17) bekezdéseiben szabályozott eljárás. A méltányosság gyakorlása ezekben az esetekben történhet hivatalból vagy kérelemre is. Az adóhatóság a szankció megállapítását indokolni köteles, amely egyben azt is jelenti, hogy ki kell térnie a méltányosságot megalapozó körülményekre, illetve az ilyen körülmények hiányára is. Ennél fogva már az első fokú határozatban is sor kerülhet csökkentett mértékű bírság kiszabására, és a jogorvoslati kérelem elbírálója is csökkentheti a bírság mértékét, függetlenül attól, hogy azt az adózó kifejezetten nem kérte. A szankciók mértékének mérséklésére irányuló kérelmet az adózó jegyzőkönyvre tett észrevételében, fellebbezésében vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelmében is előterjesztheti. Ennek megfelelően a fellebbezési határidon belül érkező ilyen jellegű kérelmeket fellebbezésként, a határidőn túl érkezett beadványokat felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kell kezelni. (Értelemszeruen - a törvényes feltételek megléte esetén - az adóhatóság élhet a saját hatáskörben való határozatmódosítás eszközével is.) |
