ADÓÜGYEIBEN FELVÉRTEZZÜK
|
|
|
ÁFA
Számlák Gépi számlázás esetén milyen dokumentációval
kell rendelkeznie a felhasználónak?
A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletet módosító 8/1999. (III. 5.) PM rendelet 2.
§-a alapján gépi számlázás esetén a számla kibocsátójának rendelkeznie
kell:
- a szoftverkészítő arra vonatkozó írásos nyilatkozatával, mely
szerint a program megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
-a programozó által készített felhasználói kézikönyvvel, mely
tartalmazza a számlák kiállításának módját, az eredeti és másolati
számlapéldányok kezelésének rendjét, a sorszámozás rendjét, a
számlamásolatok készítésének módját, a helyesbítések, stornírozások
lehetőségét, végrehajtását. Figyelem, az adóhatóság helyszini
ellenőrzés során akár próbaszámlák készítésével is jogosult ellenőrizni,
hogy a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontjában,
illetve a számviteli törvény 84-87. §-aiban eloírtaknak megfelel-e a
vizsgált program. (1999/116. APEH iránymutatás)
A számítógéppel eloállított bizonylatok adattartalma I.
A
pénzügyminiszter 24/1995. (XI. 22.) PM rendelete 1. § (5) bekezdés b)
pontja szerint a számítógéppel eloállított bizonylat abban az esetben
alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a gépi program kihagyás vagy
ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást és a másolatok alapján a
hiánytalan elszámolást. (1999/151. APEH iránymutatás)
A
számítógéppel előállított bizonylatok adattartalma II.
Az 1999/151. számú iránymutatás végrehajtására ad lehetséges
megvalósítási módokat a PM rendelet 1. § (6) bekezdés módosított b)
pontjának hatálybalépését megelozo időpontig. [Ez az időpont ezen
iránymutatás kéziratának leadásakor hatályos rendelkezés, a 34/1999. (XII.
26.) PM rendelet 6. §-a szerint január 1-je, amely a rendelet tervezett
módosítása következtében várhatóan 2000. május 1-je lesz.] Az alábbiakban
leírtak nem minősülnek kizárólagos megoldásnak, ezért a javasolt
példánysorszámozás ezen időpontig nem követelhető meg kötelező jelleggel,
azonban az iránymutatás olyan megoldást javasol, amelyet az adóhatóság az
ellenőrzések során mindenképpen elfogadhatónak tart. A PM rendelet
módosítását követően ezen iránymutatásban foglaltak nemcsak egyik
lehetséges megoldásnak tekintendőek, hanem az egyedül lehetséges
megoldásként kötelezően alkalmazandóak. Amennyiben az adózó a számlázó
programja által, vagy belső szabályozásában lefektetett egyéb módon hitelt
érdemlően eleget tud tenni a PM rendeletnek a számítógéppel előállított
számlák másolatokkal való hiánytalan elszámolási kötelezettségével
kapcsolatos előírásának, akkor az adóhatóság ezt a módosító rendelet
hatálybalépéséig elfogadja. Az 1999/151.sz.iránymutatásban írt a
feltételnek azon számítógéppel előállított számlák esetében kell
teljesülni, amelyeknél a nyomtatás technikája révén a számla eredeti
példánya nem különböztethető meg a másolati példányoktól (pl.
lézernyomtatóval történő előállítás során). A többpéldányos,
nyomdailag előnyomott leporelló nyomtatványon, számítógéppel kitöltött
számlán értelemszeruen nem kell a gépi programnak biztosítania a példányok
sorszámozását, hiszen azok már eleve tartalmazzák az egyes példányok
nyomdai úton történő sorszámozását, így ezen számlák nem is minősülnek
számítógéppel előállított számlának. Ha a számlakészítő program a
számlát nem több példányos papírra készíti, hanem az összes példány egymás
után történő nyomtatásával, akkor egyértelmű követelmény (mind az ismétlés
nélküli sorszámozás, mind az eredeti példánynak a másolattól való
egyértelmű megkülönböztetése érdekében), hogy a gépi programnak kell
biztosítania - hasonlóan a számlasorszámhoz - a példányok sorszámozását.
Nem teljesülhet a hiánytalan elszámolási kötelezettség akkor, ha az
eredeti példány nem különböztetheto meg, és azt sem lehet megállapítani,
hogy a szóban forgó számla hány példányban készült. Amennyiben a
nyomtatás során a számla alakilag hibás, beszorul a papír a nyomtatóban,
vagy a szöveg nem olvasható stb. akkor sem engedheto meg, hogy az eredeti
példányt még egyszer - ismételt előállítással - kinyomtassák. Ezen
probléma megoldására más technikai megoldást kell a programkészítonek
választania (pl. a hibás nyomtatvány stornírozása, új előállítása más
sorszámmal), amelynek leírását a programdokumentációban részletesen
ismertetnie kell. Fentiek alapján csak abban az esetben nem
biztosítható a számlák gépi program által történő példány sorszámozása,
amikor azokat több példányos, előnyomás nélküli leporellón készíti el a
számítógépes program. Ezen számlák esetében a számlán azt kell feltüntetni
(értelemszerűen valamennyi példányon jól láthatóan), hogy a számla hány
példányban készült. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítására
kiadott 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet hatálybalépésétől azonban, annak
1. § (6) bekezdés b) pontjában megfogalmazottak szerint a másolatokkal
való hiánytalan elszámolás teljesüléséhez a számla összes példányának
egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetében a gépi programnak
biztosítania kell a példányok sorszámozását, több példányos összeszerelt,
előnyomás nélküli számla esetén pedig fel kell tüntetnie azt, hogy a
számla hány példányban készült. (2000/19. APEH iránymutatás)
A
számla 2000. július 1-jétol érvényes kötelezo adattartalmáról
A
számla kötelező adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi
LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 16. és 17. pontjai határozzák meg. A
számla kötelező adatai az Áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16. és 17.
pontjai szerint: Számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely
olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a
számla sorszáma; b) a számla kibocsátójának neve, címe és
adóigazgatási azonosító száma; c) a vevő neve és címe; d) a
teljesítés idopontja; e) a számla kibocsátásának kelte; f) a
fizetés módja és határideje; g) a termék (szolgáltatás) megnevezése,
valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti
hivatkozás beazonosításához; h) a termék (szolgáltatás) mennyiségi
egysége és mennyisége; i) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított
egységára; j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke
tételenként és összesen; k) a felszámított adó százalékos mértéke;
l) az áthárított adó összege tételenként és összesen; m) a termék
(szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és
összesen; n) a számla végösszege. Egyszerűsített számla:
adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely
legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a számla sorszáma;
b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító
száma; c) a vevő neve és címe; d) a számla kibocsátásának kelte;
e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma,
amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás
beazonosításához; f) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és
mennyisége; g) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított
egységára; h) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított
ellenértéke tételenként és összesen; i) a 44. § (2) bekezdésében
meghatározott százalékérték. Az Áfa-törvény 44. § (1) bekezdése a
törvény 13. §-ában megfogalmazott követelményeken túl a számla és az
egyszerűsített számla esetében is további előírást tartalmaz, mely szerint
a tételenkénti és összesen adatok mellett az adómérték szerinti
részletezésben is fel kell tüntetni az adó alapját és összegét. (PM
Forgalmi adó főosztály 7169/1/1999. - APEH Adónemek főosztálya 1222910166;
AEÉ 2000/7. 2000/85. APEH iránymutatás, Áfa-törvény 13. §))
Levonási jog
Az áfa-levonási jog érvényesítése a gazdasági tevékenységen kívüli
beszerzéseket is tartalmazó számla alapján
Ha a beszerzési számlán egyaránt szerepel a
vállalkozási tevékenységhez szükséges és attól független beszerzés, akkor
sincs akadálya a gazdasági tevékenységhez beszerzett termékhez kapcsolódó
előzetesen felszámított áfa levonásának, függetlenül attól, hogy a számlán
gazdasági tevékenység körében nem hasznosított egyéb termékek is
szerepelnek. Az 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa-törvény) 32. §, illetve
33. §-ának rendelkezéseiből következoen ugyanis az adólevonási jog
meglétét termékértékesítésenként és szolgáltatásonként külön szükséges
vizsgálni, e minősítést nem a számlán szereplő összes tételt egy
egységként kezelve kell elvégezni. (1999/80. APEH iránymutatás)
Apporthoz kapcsolódó adólevonási jog
keletkezésének idopontja
Apport esetén az adófizetési kötelezettség
keletkezésének időpontja az apport tényleges megvalósulásának időpontja
[Áfa-törvény 18. § (1) bekezdés], az adólevonási jog keletkezése pedig a
termékértékesítés teljesítéséről kibocsátott - apport esetén - számlát
helyettesítő okmányban a teljesítés idopőntjaként feltüntetett nap
[Áfa-törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja]. A teljesítés napjának az a nap
tekintendő, amikortól az apportot átvevő adóalany tulajdonosként
rendelkezik az apport tárgya felett. (1999/99. APEH iránymutatás)
|
|